pénzmosási szabályzat 2019-01-24T16:06:31+00:00

PÉNZMOSÁSI SZABÁLYZAT

(PENATES Invest Zrt.)

 

 

  1. A szabályzat célja:

 

 

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése alapján az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltató) belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni.

 

Jelen dokumentum célja, hogy készítője, a PENATES Invest Zrt, mint ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató megfeleljen a Pmt.-ben valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (továbbiakban: Kit.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak. A Szabályzat iránymutatást ad abban, hogy a szolgáltató (a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja) a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, továbbá képes legyen felismerni azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják. A Szabályzat a fentieken kívül magában foglalja a szolgáltató által elkészítendő belső kockázatértékelés szempontrendszerét.

 

A Szabályzat az alábbi jogszabályokban foglalt – szolgáltatóra vonatkozó – rendelkezéseket foglalja magában:

 

  1. Pmt.
  2. Kit.
  3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet

 

  1. Alapfogalmak a szabályzat értelmezéséhez:

 

Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;

 

Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;

 

Felügyeletet ellátó szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személy fogalmát. A Pmt. 4. § (3) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. (A kiemelt közszereplői nyilatkozat tartalmazza a Pmt. vonatkozó előírását.)

 

Kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

 

Nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

 

Pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

  1. a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
  2. b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
  3. c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;

 

Proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;

 

Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

 

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

 

Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának és a tényleges tulajdonos személyazonosságának szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;

 

Szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására, vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

 

Kijelölt vezető: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a Szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

 

  1. a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
  2. b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;

 

Tényleges tulajdonos:

  1. a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül, vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással, vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
  2. b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
  3. c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

 

Ügyfél: aki az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában  ingatlan eladása, vétele, vagy bérbeadása, illetve bérbevétele céljából ajánlatot kér.

 

Ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel a szabályzat II. fejezetében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

 

Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére  vonatkozó jogviszony;

 

Ügylet: az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet.

Pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

 

Terrorizmus finanszírozása: a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

 

Vagyoni nyilvántartás: a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági nyilvántartása.

 

Vétel céljából ajánlatkérésnek tekinthető, ha az ügyfél a megtekintést követően kifejezi vételi szándékát, azaz vételi ajánlatot tesz, önmagában az eladásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek.

 

 

 

  1. A SZABÁLYZAT TARTALMA

 

  1. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok

 

  1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor
  2. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt
  3. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás

 

  1. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
  2. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
  3. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények körülmények
  4. Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás
  5. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása
  6. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák foglalkoztatottak részére
  7. Ügyfél-átvilágítás szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje.

 

  • Belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere

 

  1. Bejelentés, belső eljárási rend

 

  1. Kijelölt személy adatai (Pmt. és Kit. szerint)
  2. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje
  3. , Kit. szerinti bejelentés megtétele
  4. Titokvédelmi rendelkezések

 

  1. Ügylet felfüggesztése

 

  1. Adatok kezelése, megőrzése

 

  • Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások

 

  • Belső ellenőrző és információs rendszer

 

  1. Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása
  2. szerinti feladatok végrehajtásának ellenőrzése
  3. szerinti feladatok végrehajtásának ellenőrzése

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje.

 

  1. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei.

 

 

  1. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (nem tételes felsorolás):

 

Az alábbiakban részletezett indikátorok nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzése során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a szolgáltató számára. A szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a bonyolult vagy szokatlan ügyleteket, amelyeknek nincs nyilvánvalóan jogszerű célja.

 

  1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor

 

  • Az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
  • Az ügyfél magáról, illetve saját tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat;
  • Az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták, hogy magát ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie;
  • a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a szabályzatban leírt módon. Például a szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni.
  • A természetes személy ügyfél, vagy az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;
  • Az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete.

 

  1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

 

  • Vásárlást, vagy eladást közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár;
  • Az ingatlan vételárának a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása;
  • Szokatlanul nagy összegű készpénzforgalom, valamint szokatlan értékű ügyletek olyan gazdálkodó szervezetek között, amelyek mögött a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak;
  • Ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen;
  • Olyan offshore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy ismert nagy legális pénzintézet nevéhez;
  • Gyakori, vagy nagy összegű fizetési (ingatlan-vásárlási) kötelezettségvállalások, amelyekben ezek és a jogosult vagy a kötelezett offshore cég nem összeegyeztethetők az ügyfél ismert vállalkozásával;
  • A lehetséges ügyfél vonakodik, vagy megtagadja a referenciák (pl. okmányok, megbízás) szolgáltatását, vagy azokat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni;
  • Luxus ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj harmadik fél nevében kerül kifizetésre;
  • Ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj vélhetően bűncselekményből származó készpénzzel kerül kiegyenlítésre;
  • Az ügyfél a vagyona eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad, vagy a válaszadást megtagadja;
  • Ingatlannak külföldi offshore cég részére jóval a piaci ár fölött történő eladása.

 

  1. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

 

  • A szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése miatt, amely jogszabálysértés kivitelezéséhez kér segítséget;
  • Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

 

  1. AZ ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁS

 

  1. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:

 

  • az üzleti kapcsolat létesítésekor;
  • pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
  • valamint, ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

 

A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.

 

Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot megszüntetni. Azon ügyfelek vonatkozásában, akikkel a szolgáltató 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot 2019. június 26-ig kell beszerezni azokat az adatokat, amelyek felvétele a korábbi 2007. évi CXXXVI. törvény alapján nem volt kötelező, de a hatályos Pmt. alapján már rögzíteni kell.

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:

 

  • természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, képviseleti jogosultság ellenőrzése;
  • az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
  • a tényleges tulajdonos azonosítása;
  • adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
  • az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);
  • megerősített eljárás;

 

  • A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

 

A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

 

  1. családi és utónevét;
  2. születési családi és utónevét;
  3. állampolgárságát;
  4. születési helyét, idejét;
  5. anyja születési nevét;
  6. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
  7. az azonosító okmányának típusát és számát;

 

A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

 

  1. magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
  2. külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

 

A szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét, továbbá köteles a bemutatott okiratokról másolatot készíteni! A szabályzat elkészítésekor érvényben lévő jogértelmezés szerint a fényképes igazolványon a fénykép másoláskor kitakarandó!

A szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazás érvényességét, vagy a képviseleti jogosultságot!

 

  • Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása.

 

A szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:

 

  1. név és rövidített név;
  2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címe;
  3. főtevékenysége;
  4. képviseletre jogosultak neve, beosztása;
  5. kézbesítési megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai;
  6. cégjegyzékszáma, illetve egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
  7. adószáma.

 

Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi – 30 napnál nem régebbi – okmányok bemutatását:

 

 

  • a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy az a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
  • egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént;
  • belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
  • külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
  • továbbá, a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

 

Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

 

A személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét, a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében.

 

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult – kockázat érzékenységi alapon – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

 

A szolgáltató az 5. számú mellékletben meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél és képviselőjének azonosítását.

 

  • A tényleges tulajdonos azonosítása

 

A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

 

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy az útmutatóban meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:

 

  1. családi és utónév;
  2. születési családi és utónév;
  3. állampolgárság;
  4. születési hely, idő;
  5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
  6. tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
  7. a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

 

A nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is.

Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. (Azon ügyfelek vonatkozásában, akikkel a szolgáltató 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot, 2019. június 26-ig kell beszerezni azokat az adatokat, amelyek felvétele a korábbi 2007. évi CXXXVI. törvény alapján nem volt kötelező, de a hatályos Pmt. alapján már kötelezően rögzíteni kell.)

 

A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.

Ha a természetes személy ügyfél vagy az ügyfél szervezet valamely tagja kiemelt közszereplőnek minősül:

  • a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
  • az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;
  • a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni;
  • a természetes személy ügyfelet vagy az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.

 

A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;

Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

 

A szolgáltató az 5. számú mellékletben meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja a természetes személy ügyfelet, vagy az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.

 

  1. Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan

 

Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:

 

  • Szerződés típusa (megbízási, vállalkozási);
  • szerződés tárgya (komplex könyvviteli szolgáltatás nyújtása vagy konkrét feladat elvégzése);
  • időtartama (határozatlan idejű vagy határidő meghatározása);
  • teljesítés körülményei (szerződéskötés dátuma, ügyfél-átvilágítási adatlap kiállításának helye, ideje).

 

A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:

 

  • az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;

 

  • kérheti ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását (megvásárolni kívánt ingatlan ellenértékének eredete).

 

  1. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

 

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása folyamán köteles a teljesített ügyleteket elemezni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfeléről szerzett ismereteivel.

 

A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.

 

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi alapon – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi szokatlan eseményre, tevékenységre.

 

Szokatlan egy tevékenység, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal), vagy szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal.

 

  1. Megerősített eljárás

 

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon a monitoring tevékenységet megerősített eljárásban végzi. A – szabályzat későbbi részében szereplő – fokozott ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban végzi a monitoring tevékenységet.

 

Megerősített eljárásban az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató az alábbi intézkedéseket teszi:

 

  1. a) az ügyfél részéről bemutatott okiratok, nyilatkozatok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, illetve olyan nyilvántartások alapján, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban bekövetkezett változások rendszeres ellenőrzése.
  2. b) az üzleti kapcsolat létesítésének vezető tisztségviselő általi jóváhagyáshoz kötése.

 

A megerősített eljárás befejezését a szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a szolgáltató megerősített eljárás során tett megállapításait, valamint az eljárás befejezésének indokát és időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi információs egység részére, úgy a bejelentés tartalmazza majd a megállapításokat. Amennyiben a megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége, ügyletei nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá, úgy elég ezt feljegyzésszerűen rögzíteni az ügyfél dossziéban, vagy elektronikus formában a kijelölt vezető által használt számítástechnikai rendszerben.

 

  1. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények

 

A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:

  1. okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről szóló okirat, külföldi hatóság által kiállított személyazonosságot igazoló okmány másolata, stb.);
  2. nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis, interneten kereséssel elérhető adatok, stb.);
  3. olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a szolgáltató számára megismerhető (TakarNet adatbázisából elérhető adatok, stb).

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.

 

Kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:

  • Az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –

nyilatkozatban szereplő – természetes személy tulajdonosai a szolgáltató számára nem ellenőrizhetőek bemutatott okirat, nyilvános adatbázis, vagy a szolgáltató számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;

  • a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
  • a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
  • természetes személy ügyfél esetében bármely körülmény, amely arra utal, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerző személy színlelt szerződés alapján kívánja megszerezni a tulajdonjogot.

 

Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során bekövetkezett változás miatt merült fel.

 

A szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.

 

  1. Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás, belső eljárási rend

 

A szolgáltató az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat egyszerűsített ügyfél-átvilágítást:

 

  1. a) közigazgatási hatóság,
  2. b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
  3. c) egyéni vállalkozó,
  4. d) őstermelő,
  5. e) a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
  6. f) olyan gazdasági társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
  7. g) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
  8. h) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a g) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
  9. i) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

 

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében a szolgáltató rögzíti az ügyfél-szervezet képviseletében eljáró személy, valamint az ügyfél-szervezet adatait, de nem rögzíti a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat. Továbbá célszerű, de nem kötelező a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégeznie, illetve a képviseleti jogosultságról megbizonyosodnia. Fentieken kívül az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére köteles a szolgáltató, ha az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételei fennállnak.

 

Fokozott ügyfél-átvilágítást a szolgáltató akkor alkalmaz, ha:

 

  1. a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  2. a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő;
  3. c) a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő;
  4. d) magas kockázatra vonatkozó tényező merül fel az ügyfél esetében.

 

Abban az esetben, ha a természetes személy ügyfél vagy az ügyfél szervezet képviselője, meghatalmazottja nem jelent meg személyesen az azonosítás és személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából a szolgáltatónál, akkor köteles az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát megküldeni a szolgáltató részére. Kivételt képez ez alól azon eset, amikor a szolgáltató az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzi az ügyfél-átvilágítást az ügyfél képviselőjének, meghatalmazottjának személyes megjelenése nélkül. A – következő fejezetben leírt – más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása szintén személyes megjelenés nélkül végrehajtott ügyfél-átvilágítás esetkörébe tartozik.

 

Szintén fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz a szolgáltató abban az esetben, ha az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, továbbá ha a szabályzat III. fejezetében részletezett belső kockázatértékelés alapján magas kockázatra vonatkozó tényező merül fel valamely ügyfél vonatkozásában.

 

A felsorolt, fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtását igénylő esetekben a szolgáltató az általános intézkedéseken felül:

 

  • Pénzeszköz forrására vonatkozó információkat kér az ügyféltől;
  • A kijelölt vezető jóváhagyását követően köt szerződést a szolgáltatás nyújtására;
  • Az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kezdi el figyelemmel kísérni.

 

  1. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása, belső eljárási rend

 

A szolgáltató – saját felelősségére – jogosult elfogadni bármely más szolgáltató által – elvégzett ügyfél-átvilágítás során – rögzített adatokat ügyfél-átvilágítás céljából, ha a másik szolgáltató:

 

  1. Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik vagy
  2. nem felel meg az előző pontban leírtaknak, de a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz és van a Pmt.-ben meghatározottakhoz hasonló felügyeleti szerve, vagy a székhelye, fióktelepe, telephelye olyan 3. országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

 

Nem fogadható el az olyan országban végzett ügyfél-átvilágítás eredménye, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. (Kivételt képez ez alól a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politika szerinti eljárás)

 

Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat bármely szolgáltató csak az ügyfele kifejezett hozzájárulása esetén adhatja át más szolgáltató részére.

 

Az adatokat átadó és az adatokat elfogadó szolgáltató megállapodását követően az adatokat átadó szolgáltató az adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében készített okirat másolatokat haladéktalanul átadja az adatokat elfogadó szolgáltató részére annak írásbeli kérése alapján.

 

Kiszervezett tevékenység esetében a kiszervezett tevékenységet végző a szolgáltató részének minősül e fejezetben tárgyaltak szempontjából.

 

  1. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák

 

A szabályzat II. fejezetének B. pontjában szereplő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt kell elvégeznie a szolgáltatónál erre a feladatra kijelölt vezetőnek vagy foglalkoztatottnak.

 

Az ügyfél-adatok beszerzése már az üzleti kapcsolat létrejötte előtt a leendő ügyfél képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A szolgáltató képviselője, már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az információk már elegendőek a meghiúsult (megkísérelt) üzleti kapcsolat során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésével egyidejűleg végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során a szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy a természetes személy ügyfélről illetve az ügyfél szervezet vezetéséről, tulajdonosairól, tevékenységéről a lehető legtöbb információt beszerezze, amely alapján – a szabályzat későbbi fejezetében ismertetett – kockázati kategóriába sorolást is el tudja végezni.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél képviselőjét tájékoztatni kell, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján történik az adatok felvétele és az okmányok másolása. Továbbá írásban fel kell hívni a figyelmét a rögzített adatokban bekövetkezett változások esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.

A szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban illetve nyilvános adatbázisokban az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ellenőrizni kell. Ha nincs a hozzáférhető adatbázisokban erre vonatkozó adat, akkor az ügyfél képviselőjét fel kell szólítani igazoló okirat bemutatására.

 

A természetes személy ügyfél illetve az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában a – a szabályzat későbbi fejezetében részletezett – pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést el kell végeznie a szolgáltatónál erre kijelölt személynek.

 

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott kommunikáció során törekedni kell az ügyfél megismerésére, a szokatlan ügyletek hátterének feltérképezésére. Az üzleti kapcsolat során folytatott monitoring tevékenység következtében az ügyfél kockázati kategóriába sorolása megváltozhat.

Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végző személy a kijelölt személy részére bejelentést tesz az erre a célra rendszeresített – mellékletben szereplő – okmány kitöltésével és átadásával.

 

  1. Ügyfél átvilágítás belső eljárási rendje

 

A Szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonossága igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendjét.

 

Ennek során részletesen rögzíteni kell:

 

Ki végzi az adatok felvételét és az okiratok ellenőrzését, másolását?

 

Az adatok rögzítése milyen módon történik?

 

Vezetni kell az 1. számú melléklet szerinti adatlapot, mert az egységes szerkezetben tartalmazza a Pmt. szerint kötelezően rögzítendő adatok körét.

 

A rögzített adatok tárolása hol, milyen rendező elv szerint történik?

 

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért ki(k) a felelős(ök)?

 

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a szűrő-monitoring rendszer üzemeltetéséért ki a felelős?

Amennyiben a szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszközt alkalmaz, úgy az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő rendszer működtetésének belső eljárási rendjét itt kell részleteznünk majd.

 

  • Belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere

 

A szolgáltató az ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati kategóriába sorolható az ügyfél, ha az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételei fennállnak és nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében és működési körülményeiben rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényező különösen az alábbi esetekben merül fel:

 

  1. a) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személy valótlan tájékoztatást ad a szolgáltatónak az ügyfél tevékenységi körére vonatkozóan;
  2. b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek nincs kellő ismerete az ügyfél tevékenységéről és működésének körülményeiről;
  3. c) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személy által a szolgáltató számára a tényleges tulajdonos adatainak megadása során tett nyilatkozatának ellenőrzése nem vezet eredményre;
  4. d) az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató ügyfele vételi ajánlat tétele esetén huszonötmillió forintot elérő mértékben készpénzben kívánja kiegyenlíteni az ingatlan vételárát;
  5. e) természetes személy ügyfél vagy a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél vezető tisztségviselője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
  6. f) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete;
  7. g) az ügyfél kiemelt közszereplő.

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezető jóváhagyásához köti, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során magas kockázatra vonatkozó tényező merül fel az ügyfél viszonylatában.

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot (a továbbiakban: monitoring tevékenység), amelynek eredményeképpen felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát.

 

Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató esetén a megállapított kockázati kategória felülvizsgálata az üzleti kapcsolat alapját képező szerződés lényeges tartalmát befolyásoló új körülmény felmerülésekor szükséges.

 

A szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente egy alkalommal felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Ugyanakkor a kockázati kategória az év közben előforduló magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülésekor azonnal módosítandó.

A kockázati kategória módosítása feljegyzésszerűen történik. A szolgáltatónál a kijelölt vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is. A kijelölt vezető az ügyfelekről egy táblázatos nyilvántartást vezet, amely az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében tartalmazza a kategóriába sorolás indokát. A felülvizsgálatok alkalmával elég a nyilvántartásban a felülvizsgálat dátumát szerepeltetni, ha változás nem történt a kockázati kategóriában. Amennyiben változás történik a felülvizsgálat során a dátum mellett szerepeltetni az alacsonyabb vagy magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását.

 

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényező különösen az alábbi esetekben merülhet fel:

  1. a) az indikátorok valamelyikének felmerülése;
  2. b) a nemzeti kockázatértékelés eredménye alapján jelentős, vagy nagyon jelentős kockázati kategóriában szereplő esemény bekövetkezése az üzleti kapcsolat folyamán.

 

A szolgáltató magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetén az üzleti kapcsolatot a – szabályzatban korábban részletezett – megerősített eljárásban kíséri figyelemmel.

 

Alacsony kockázati kategóriába sorolható ügyfél-szervezetek esetében a szolgáltató a tényleges tulajdonos adatait nem rögzíti az ügyfél-átvilágítás során.

 

 

  1. A BEJELENTÉS

 

  1. Kijelölt személy adatai

 

  • Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog büntetendő cselekményből való származása esetén az alábbi személy továbbítja a bejelentést a pénzügyi információs egységnek:

 

Név: Olti Zoltán Gergely

Beosztás: igazgatósági tag

Közvetlen telefonszám: +36-20-346-4429

Elektronikus elérhetőség: [email protected]

 

  • Ha a szolgáltató ügyfeleinek kötelező szűrése során megállapításra kerül, hogy valamely ügyfél, vagy ügyfél-szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, úgy a bejelentést az alábbi személy továbbítja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek:

 

 

Kijelölt személy csak a szolgáltató vezetője, vagy alkalmazottja lehet.

A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

 

A kijelölt személy(ek) adatairól illetve az adatokban bekövetkezett változásokról a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a szolgáltató a VPOP_KSZ17 számú nyomtatvány kitöltésével és megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatást a tevékenység megkezdését vagy az adatokban történt változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül kell a szolgáltatónak az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben kitölteni és megküldeni a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére. (Ügyfélkapun keresztül)

 

 

  1. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje

 

Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja (segítő családtagja) kitölti a 3. számú mellékletet és azt igazolható módon átadja a kijelölt személy részére. A kijelölt személy a 3. számú melléklet alapján az esetlegesen szükséges további információk beszerzését követően a bejelentést a C) pontban részletezett módon megküldi a pénzügyi információs egység részére.

 

Amennyiben a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja) az ügyfelek kötelező szűrése során megállapítja, hogy valamely ügyfél, vagy ügyfél-szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, úgy a kijelölt személyt erről írásban, igazolható módon tájékoztatja. A kijelölt személy a konszolidált szankciós listán a lekérdezés eredményéről megbizonyosodik, majd a C) pontban részletezett módon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek bejelentést tesz.

 

Amennyiben a szolgáltatónál kizárólag egy személy végzi az  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet, úgy bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény észlelésekor, illetve abban az esetben, ha megállapítja, hogy valamely ügyfél, vagy ügyfél-szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, akkor a C) pontban részletezett módon haladéktalanul bejelentést tesz.

 

Amennyiben a szolgáltató „alvállalkozót” alkalmaz az ingatlanügylettel kapcsolatos  tevékenységben, akkor az „alvállalkozó” vezetője és foglalkoztatottja az 3. számú melléklet kitöltésével és igazolt átadásával értesíti a szolgáltatónál kijelölt személyt arról, hogy a Pmt. szerinti bejelentésre okot adó körülményt észlelt a szolgáltató ügyfelei viszonylatában.

 

  1. , Kit. szerinti bejelentés megtétele

 

A Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét a szolgáltató egyaránt az alábbi hivatkozáson található VPOP_PMT17 elnevezésű dokumentum Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben (ÁNYK) történő kitöltésével, a rendelkezésre álló mellékletek csatolásával és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti.

 

A kitöltött nyomtatvány hatóság részére történő továbbítására az A) pont szerinti kijelölt személy(ek) jogosult(ak) a szolgáltató részéről. A bejelentés beérkezéséről a szolgáltató elektronikus úton értesítést kap a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodától.

 

Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik a szolgáltatónál, ha a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt észlel az  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenysége során valamely ügyfele viszonylatában. E körülmények feltárásához nyújt segítséget a belső szabályzat I. fejezetében felsorolt ügyletek listája (tipológia), amely az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatás során előforduló legjellemzőbb, bejelentés alapjául szolgáló indikátorokat tartalmazza.

 

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott, az ingatlanügylettel kapcsolatos  szolgáltatással összefüggő műveleteknél is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.

 

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a jogszabályon vagy szerződésen alapuló gazdasági titok megsértésének.

 

A szolgáltató vezetőjét, foglalkoztatottját (segítő családtagját, alvállalkozóját) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

 

A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a pénzügyi információs egység vizsgálja. Ennek során az  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a szolgáltató megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére.

 

  1. Titokvédelmi rendelkezések

 

A bejelentés teljesítéséről, annak tartalmáról a szolgáltatónál csak a bejelentést kezdeményező személy, a kijelölt személy, az adatok kezelésére jogosult személy és a kijelölt vezető szerezhet tudomást.

 

A Pmt.-ben előírt – megkeresés alapján hatóságok részére történő – adatszolgáltatás teljesítéséről a szolgáltató részéről csak a kijelölt vezető és azon foglalkoztatottak szerezhetnek tudomást, akiknek a közreműködése az adatszolgáltatás teljesítéséhez feltétlenül szükséges.

 

A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok kezelése csak a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésével összhangban történjen, továbbá illetéktelen az adatokhoz, iratokhoz, okirat másolatokhoz nem férjen hozzá.

 

A Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Iroda felügyeleti tevékenysége keretében, illetve operatív elemzése során küldött megkeresések kapcsán jogosult megismerni a titokvédelmi rendelkezéssel védett adatokat. A Pmt. 54. § (4) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az ott meghatározott feltételek megléte esetén, hogy a szolgáltatók felfedés tilalma alá tartozó információkat fedjenek fel egymás között.

 

 

  1. Ügylet felfüggesztése

 

 

Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha azzal kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

 

 

A szolgáltató belső szabályzatában meghatározza az ügylet felfüggesztése során

 

  1. a) az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalmát, és
  2. b) szervezeti egységeinek kötelezettségét és felelősségét.

 

Az ügyfélnek adott tájékoztatás nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára.

 

A szolgáltató biztosítja, hogy

 

  1. a) a felfüggesztés tényéről tudomással bíró foglalkoztatott megismerje az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalmát, illetve a követendő eljárást a felfüggesztés ideje alatt,
  2. b) a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges személyeket vonja be,
  3. c) a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor a kijelölt személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként működő hatóságot és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint
  4. d) a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos legyen.

A szolgáltató az általa vezetett nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát elkülönítetten kezeli.

 

  1. Adatok kezelése, megőrzése

 

Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatásban feladatokat ellátó vezető, foglalkoztatott (segítő családtag, alvállalkozó) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a Pmt.-ből eredő feladatainak végrehajtása céljából ismerheti meg és kezelheti. Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szolgáltatási szerződés (üzleti kapcsolat) megszűnésétől számított 8 évig jogosult a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat kezelni.

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni:

 

  1. az ügyfél-átvilágítási kötelezettség során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat,
  2. minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot,
  3. az ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott okiratot, illetve okiratok másolatát,
  4. a bejelentés teljesítését, ügylet felfüggesztését igazoló iratot,
  5. a pénzügyi információs egység részére teljesített adatszolgáltatáshoz kapcsolódó iratokat, iratmásolatokat.

 

A szolgáltató a megőrzési határidő leteltét követően köteles haladéktalanul törölni, illetve megsemmisíteni a fentiekben felsorolt adatokat, iratokat, okiratmásolatokat kivéve, ha a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság megkeresésében a megőrzési határidő meghosszabbítására intézkedett a szolgáltató felé. Az iratmegőrzési határidő ebben az esetben az üzleti kapcsolat megszűnését követő maximum 10 év lehet, ha nevezett hatóságoknak folyamatban lévő, vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatásához van szükségük a szolgáltató által kezelt adatokra, iratokra, okiratmásolatokra.

A hatóságok az eljárás jogerős lezárásáról vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul értesítik, ha a megőrzési határidő meghosszabbítását kérték.

 

A kijelölt vezető köteles gondoskodni arról, hogy a szolgáltatónál a fentiekben leírt adatkezelési előírások maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az adat, iratmegőrzési határidő leteltét követően az adatok, iratok, okirat másolatok haladéktalanul törlésre, megsemmisítésre kerüljenek.

 

 

VII. Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások

 

 

Az  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzésében részt vevő foglalkoztatott joga és kötelezettsége megismerni, hogy a Pmt.-ben és a Kit.-ben előírt kötelezettségek szolgáltató által történő végrehajtása során milyen feladatokat kell ellátnia. A kijelölt vezető gondoskodik arról, hogy a fenti jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatait jogszerűen ellátó foglalkoztatottat a szolgáltató részéről a feladatának végrehajtása miatt semmilyen hátrány ne érje. Továbbá a kijelölt vezető biztosítja a foglalkoztatott részére, hogy a meghatározott feladatának végrehajtása során adódó problémák esetén segítő támogató közreműködést kapjon.

 

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő bejelentésből a bejelentésre okot adó körülményt észlelő foglalkoztatott személyes adatai nem szabad, hogy megállapíthatóak legyenek.

 

Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység ellátásában foglalkoztatottal rendelkező szolgáltatónál képzést kell tartani minden esetben, amikor a Pmt. előírása szerint a belső szabályzat módosítására van szükség, de legalább évente egy alkalommal valamennyi, a tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott részére. A tevékenység ellátásában részt vevő új foglalkoztatott képzését a belépést követő 15 napon belül el kell végezni.

 

Ha a szolgáltató az  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szolgáltatásban a Pmt. hatálya alá tartozó „alvállalkozót” foglalkoztat, akkor a szolgáltató felelős azért, hogy az alvállalkozó vezetője, foglalkoztatottjai megfelelő mértékben ismerjék a szolgáltató ügyfelei viszonylatában őket terhelő kötelezettségeket, eljárási rendet.

 

A rendszeres képzések témakörei különösen:

 

  1. a) a belső szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,
  2. b) a pénzmosásra, a dolog büntetendő cselekményből való származására, terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény megállapításakor figyelembe veendő szempontok,
  3. c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei.

 

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által javasolt oktatási tematikát a 4. számú melléklet tartalmazza. A tematika alapján a szolgáltatónál a képzés végrehajtására feljogosított személy (Kijelölt vezető) oktatásban részesítheti a szolgáltatónál az ingatlanügylettel kapcsolatos  tevékenységre vonatkozó szolgáltatásban részt vevő vezetőket, foglalkoztatottakat (segítő családtagot, alvállalkozót).

VIII. Belső ellenőrző és információs rendszer

 

  1. Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása

 

A szolgáltatónál a kijelölt vezető:

Név: Olti Zoltán Gergely

Beosztás: igazgatósági tag

 

A kijelölt vezető feladatai:

 

  1. ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, ezzel kapcsolatos belső ellenőri tevékenység ellátása;
  2. bejelentési kötelezettség teljesítését, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, a bejelentésre okot adó körülmények foglalkoztatottak által történő felismerésének ellenőrzése;
  3. nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;
  4. a pénzügyi információs egységtől és a bűnüldöző szervektől érkezett megkeresések teljes körű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;
  5. a belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer kialakítása;
  6. képzési programok szervezése;
  7. közreműködés a felügyeleti ellenőrzés keretében végrehajtott helyszíni hatósági ellenőrzések során.

 

A kijelölt vezető a)-c) pontjában meghatározott ellenőrzéseket az alábbiak szerint hajtja végre:

 

  1. a) a kijelölt vezető az a) pontban szereplő belső ellenőri tevékenység során évente köteles tételesen ellenőrizni, hogy minden ügyfél vonatkozásában megtörténtek-e az ügyfél-átvilágítási intézkedések és azok a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően kerültek-e rögzítésre;
  2. b) a b) pontban meghatározott feladatkörében eljárva a kijelölt vezető folyamatba építve köteles ellenőrizni, hogy a foglalkoztatottak a bejelentésre okot adó körülményeket felismerték-e;
  3. c) a c) pontban meghatározott feladatkörében eljárva a kijelölt vezető évente köteles ellenőrizni a Pmt. rendelkezéseinek végrehajtását igazoló nyilvántartások naprakészségét (bejelentésekről, oktatásokról, megkeresések teljesítéséről).

 

A kijelölt vezető az a) és c) pontban meghatározott ellenőrzés eredményét, valamint mulasztás, szabályszegés megállapítása esetén az arra tett intézkedéseket írásban rögzíti.

 

Ha a szolgáltató az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben „alvállalkozót” foglalkoztat, a szolgáltatónál kijelölt vezető köteles a bejelentésre okot adó körülmények feltárását az „alvállalkozó” tevékenysége vonatkozásában is ellenőrizni.

 

A belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer segítségével a szolgáltató vezető tisztségviselője, foglalkoztatottja (segítő családtag, alvállalkozó) értesítést küldhet a Pmt. rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértéséről a kivizsgálására jogosult személy (kijelölt vezető) vagy szervezeti egység részére.

 

A belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer kiépítésére köteles minden olyan szolgáltató, ahol legalább 2 fő foglalkoztatott (segítő családtag, alvállalkozó) vesz részt a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában.

 

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje

 

 

A szolgáltató a Kit. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség teljesítése érdekében szűrőrendszert működtet.

 

A szolgáltatónak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtása érdekében az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait össze kell vetnie az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival:

 

  1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor,
  2. a Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően a teljes ügyfélállománya vonatkozásában.

 

A szűrést a több mint ezer ügyféllel rendelkező szolgáltató kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.

 

A szűrést az ezernél kevesebb ügyféllel rendelkező szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.

 

A szolgáltató ügyfele vonatkozásában a szűrést az alábbi viszonylatokban köteles elvégezni:

 

  1. Nem magyar állampolgár természetes személy ügyfél
  2. Külföldön bejegyzett ügyfél szervezet
  3. Nem magyar állampolgárságú vezető tisztségviselők
  4. Nem magyar állampolgárságú tényleges tulajdonosok
  5. Ügyfél szervezetben tag külföldi bejegyzésű szervezet

 

A szűrések végrehajtását a szolgáltató írásban rögzíti és a dokumentumokat visszakereshető módon a szűréstől számított 8 évig megőrzi, valamint azokat a felügyeleti ellenőrzés során bemutatja.

 

A szűrések végrehajtásának igazolására nem szükséges a szűrés eredményét kinyomtatni, elegendő a lekérdezés időpontjának és eredményének rögzítése manuális nyilvántartásban. Automatikusan működő szűrőrendszer üzemeltetése esetén az alkalmazott rendszerrel kapcsolatosan követelmény, hogy a szűrések idejét és eredményét automatikusan naplózza a program.

 

Ha a szűrés eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy a szolgáltató ügyfele vonatkozásában vizsgált személyek valamelyike pénzügyi vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló információk alapján egyezőséget mutat az Európai Unió és/vagy az ENSZ által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedésekről, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listán található valamely szervezet vagy természetes személy adataival úgy a szolgáltató megteszi a IV. fejezetben részletezett bejelentést.

 

Ha a tájékoztatásban az szerepel, hogy bővült valamely szankciós lista, a szolgáltató köteles megvizsgálni, hogy az új szervezet, vagy személy nem kapcsolódik-e valamely ügyfeléhez a korábbiakban részletezett formában.

 

 

  1. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei

 

 

Az Európai Unió által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedések, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek frissített listája az alábbi hivatkozáson érhető el:

 

https://www.un.org/sc/suborg/en/sanctions/un-sc-consolidated-lis

 

MELLÉKLETEK

 

A Szabályzat mellékletként tartalmazza:

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványát;
  2. Az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e;
  3. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés megtételére szolgáló, kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatványt;
  4. Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által javasolt belső oktatási tematikát.
  5. Az auditált elektronikus hírközlő eszközt és működtetésének minimum követelményeit, auditálásának módját, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására vonatkozó alapvető szabályokat.

 

A szabályzat elkészítésének dátuma: 2018. december 6.

______________________

cégszerű aláírás

 

  1. számú melléklet

 

ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP

a 2017. évi LIII. törvény 7-10. §-aiban előírt kötelezettség végrehajtásához

(formanyomtatvány)

 

I./1. Természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy adatai:

(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges, okiratokról másolatot kell készíteni)

 

  1. családi és utónév:
  2. születési családi és utónév:
  3. állampolgárság:
  4. születési hely, idő:
  5. anyja születési neve:
  6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
  7. azonosítási okmány típusa, száma:

 

I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:

(bejegyzési, vagy nyilvántartásba vételi, vagy bejegyzés iránti kérelemi, vagy létesítő okiratról másolatot kell készíteni)

 

  1. név, rövidített név:
  2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:
  3. főtevékenysége:
  4. képviseletre jogosultak neve, beosztása:
  5. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:
  6. cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat, vagy nyilvántartási szám:
  7. adószám:

 

  1. A tényleges tulajdonos

(több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő)

(jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól)

 

  1. családi és utónév:
  2. születési családi és utónév:
  3. állampolgárság:
  4. születési hely, idő:
  5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
  6. tulajdonosi érdekeltség jellege, mértéke:

 

—————————————————

Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása

vagy

Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével történt

 

Természetes személy ügyfél esetében:

 

Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat (ügyleti megbízás) létesítésekor saját nevemben és érdekemben járok el.

 

…………………………………….

aláírás

 

 

Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat (ügyleti megbízás) létesítésekor az alábbi személy(ek) nevében és/vagy érdekében járok el.

 

  1. családi és utónév:
  2. születési családi és utónév:
  3. állampolgárság:
  4. születési hely, idő:
  5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:

 

 

 

…………………………………….

aláírás

 

III. Üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok:

 

  1. szerződés típusa:
  2. szerződés tárgya:
  3. szerződés időtartama:
  4. szerződés írásbeli/szóbeli:
  5. szerződéskötés időpontja:

 

Adatlap elkészítésének (adatok módosításának) helye, ideje:

 

  1. számú melléklet

 

N Y I L A T K O Z A T

(Ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e)

Minden ügyfél vonatkozásában kötelezően kitöltendő!

 

Alulírott, …………………………………………. (ügyfél képviseletében eljáró személy) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról,

–          hogy …………………………………….(tényleges tulajdonos) az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

 

A kiemelt közszereplő fontos közfeladatot lát el, vagy a megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatot ellátó személyek (A vastagon kiemelt titulusok magyar viszonylatban értelmezendők):

 

  1. államfő, miniszterelnök, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár,
  2. országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, nemzetiségi szószóló,
  3. politikai párt irányító szervének tagja, politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője
  4. legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, melynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Alkotmánybíróság, ítélőtábla és Kúria tagja,
  5. számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
  6. a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd vezérkar főnökének helyettesei,
  7. többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
  8. nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

 

Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

 

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

  1. a) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
  2. b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

 

  • hogy a fentiekben leírtakra tekintettel ………………………………(tényleges tulajdonos) nem minősül kiemelt közszereplőnek.

 

(A megfelelő rész aláhúzandó!)

 

Kelt.:

 

………………………………

ügyfél képviselőjének álírása

 

  1. számú melléklet

 

BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE

 a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatról, tényről, körülményről

 

  1. Az észlelő neve, beosztása: ……………………………………………………………………………………

 

1.1. Az észlelés időpontja: ………………………………………………………………………………………….

 

  1. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai

 

Az ügyfél képviseletében eljáró személy bejelentő számára ismert adatai:

 

  1. családi és utónév:……………………………………………………….
  2. születési családi és utónév:……………………………………………..
  3. állampolgárság:…………………………………………………………
  4. születési hely, idő:………………………………………………………
  5. anyja születési neve:…………………………………………………….
  6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:…………………………….
  7. azonosítási okmány típusa, száma:………………………………………

 

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) bejelentő számára ismert adatai

 

  1. név, rövidített név:…………………………………………………………….
  2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:

…………………………………………………………………………………

  1. főtevékenysége:………………………………………………………………..
  2. képviseletre jogosultak neve, beosztása:………………………………………
  3. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:…………………………
  4. cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat, vagy nyilvántartási szám:…………………………………………………………….
  5. adószám:………………………………………………………………………..

 

  1. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény ismertetése:

 

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….

 

Átvétel igazolása: ……………………………………………………………………

  1. számú melléklet:

OKTATÁSI TEMATIKA     

  1. Az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatás, mint a Pmt. és a Kit. hatálya alá tartozó tevékenység.

– ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység fogalma,

– jogviszony tartalma,

– belső szabályzat szerepe.

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás

 

  1. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése (szabályzat II/A pont)

 

  1. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
  • ügyfél, vagy ügyfél-szervezet és képviselőjének azonosítása,
  • személyazonosság igazoló ellenőrzése, elfogadható okmányok, okiratok, rögzítendő adatok köre
  • tényleges tulajdonos fogalma, azonosítása
  • kiemelt közszereplő fogalma, nyilatkoztatás
  • adatok rögzítésének módja, ügyfél-átvilágítási adatlap bemutatása
  • monitoring eljárás, megerősített eljárás

 

  1. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények körülmények
  2. Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás esetei
  3. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása
  4. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák foglalkoztatottak részére
  5. Ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi viszonyok a szolgáltatónál

 

  • A szolgáltatónál alkalmazott belső kockázatértékeléssel kapcsolatos tájékoztatás

(kockázatértékelés alapja, kockázati szintek meghatározása, foglalkoztatottakat érintő esetleges feladatok)

 

  1. Bejelentési kötelezettség
  2. Kijelölt személy fogalma, adatai (Pmt. és Kit. szerint)
  3. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje
  4. , Kit. szerinti bejelentés megtétele (kijelölt személy részére tartandó oktatás)
  5. Titokvédelmi rendelkezések

 

  1. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia ismertetése)

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer működése, belső eljárásrendje, esetleges bejelentés megtétele

 

  • Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei, gyakorlati bemutatása

 

  • Adatok kezelése, megőrzése

 

  1. Foglalkoztatottak védelmére vonatkozó előírások ismertetése

(szabályzat VII. pont első és második bekezdése)

 

  1. Tájékoztatás a belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer működéséről, valamint a felügyeletet ellátó szerv részére küldhető értesítésről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.számú melléklet:

 

Az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása

 

1.1 Az elektronikus hírközlő eszköz akkor auditálható és működtethető, ha legalább az alábbi informatikai biztonsági követelményeknek megfelel:

 

  1. a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,
  2. b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,
  3. c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg,
  4. d) adatmentési és adatvisszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt,
  5. e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
  6. f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
  7. g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a napló fájlok sérthetetlensége biztosított és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
  8. h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
  9. i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,
  10. j) egyéb adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,
  11. k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt,
  12. l) karbantartása szabályozott és megfelel a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló kormányrendeletben meghatározottaknak,
  13. m) adathordozóinak védelme szabályozott, megfelelően korlátozott, és a korlátozások rendszeres felülvizsgálatokkal és ellenőrzésekkel fenntartott,
  14. n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről, valamint
  15. o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása.

 

1.2 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról, hogy

 

  1. a) az ügyféllel felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadat-átvitel megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen,
  2. b) az ügyfél megkapja a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről való tájékoztatást, beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyféloldali felelősséget is,
  3. c) a szolgáltató oldali azonosításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki a valós idejű ügyfél-azonosítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült,
  4. d) az elektronikus hírközlő eszközre, és az azonosítási és hitelesítési folyamatra vonatkozó olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel a 1.1 pontban foglalt követelményeknek,
  5. e) a jogi szabályozás, az alkalmazott technológia vagy az üzleti folyamat vonatkozásában történt változás esetén, de legalább kétévente, a vizsgálati jelentést megújítsa,
  6. f) a d) pontban meghatározott vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet állítsa ki, amely szervezetnél a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább
  7. fa) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Systems Auditor (CISA),
  8. fb) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Security Manager (CISM),
  9. fc) az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott Certified Information Systems Security Professional (CISSP), vagy
  10. fd) az Információbiztonsági irányítási rendszerekre vonatkozó ISO/IEC 27001 Vezető Auditor (Lead Auditor)

képesítéssel és minősítéssel, valamint

  1. g) az ügyfél kérésére az ügyfél számára lehetővé tegye az azonosításával, hitelesítésével és a nyilatkozatával kapcsolatos adatoknak az adatkezelés céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

 

2.1 A foglalkoztatott az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett valós idejű ügyfél-átvilágítást (a továbbiakban: valós idejű ügyfél-átvilágítás) egy erre a célra elkülönített és felszerelt helyiségben végzi.

 

2.2 A szolgáltató visszakereshető módon rögzíti

  1. a) a helyiségbe belépő személyét,
  2. b) a helyiségből kilépő személyét, valamint
  3. c) a be- és kilépés időpontját.

 

2.3 A valós idejű ügyfél-átvilágítást csak a szolgáltató olyan foglalkoztatottja végezheti, akinek az e tevékenység ellátásával összefüggő képzését a szolgáltató előzőleg biztosította, és aki a képzést követően eredményes vizsgát tett.

 

2.4 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában biztosítja az ügyfél átvilágítására és hitelesítésére vonatkozó biztonságos feltételeket, amennyiben

 

  1. a) az ügyfél az átvilágítási és hitelesítési feltételeket részletesen megismerte és ahhoz kifejezetten hozzájárult,
  2. b) a távoli azonosítás és hitelesítés legalább kétfaktoros – amelyek közül egyik kép- és hangátvitelt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz –, és a faktorai legalább két eltérő technológián alapulnak,
  3. c) a távoli azonosítás és hitelesítés másik faktora legalább fokozott biztonságú elektronikus aláíráson, biometrikus azonosítási eszközön, az ügyfél azonosítására alkalmas telefonszámon, elektronikus fizetési eszközön vagy más, megbízható szolgáltató által korábban elvégzett átvilágításon és hitelesítésen alapul,
  4. d) a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, az okmányban foglalt adatok és a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására,
  5. e) az átvilágítási és hitelesítési folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött,
  6. f) az átvilágítás megfelelőségét további, második szintű ellenőrzés követi a szolgáltatón belül.

 

3.1 A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél valós idejű ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép- és hangfelvételen rögzíti.

 

3.2 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző foglalkoztatott felszólítja az ügyfelet arra, hogy

 

  1. a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
  2. b) érhető módon közölje a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítóját, és
  3. c) úgy mozgassa a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolványát vagy vezetői engedélyét, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.

 

3.3 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző foglalkoztatott köteles megbizonyosodni arról, hogy a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély alkalmas a valós idejű ügyfél-átvilágítás elvégzésére, így

 

  1. a) kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
  2. b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek,
  3. c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel,
  4. d) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.

 

3.4 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző alkalmazott köteles megbizonyosodni arról, hogy

 

  1. a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arckép alapján, és
  2. b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok megegyeznek az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

 

3.5 A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során az ügyfél által bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

 

3.6 A szolgáltató egy számokból és egyéb jelekből álló, központilag, véletlenszerűen generált azonosítási kódot küld az ügyfélnek az ügyfél választása szerint az ügyfél azonosítására alkalmas e-mail címre vagy SMS-ben mobil telefonszámra, amely kódot az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás befejezéséig a szolgáltató által választott kommunikációs formában küld vissza a szolgáltatónak.

 

4.1 A szolgáltató a 3. pontban meghatározottak elvégzését követően az ügyfélre irányadó, Pmt. szerinti nyilatkozatok megtételére és okiratok bemutatására hívja fel az ügyfelet.

 

4.2 A szolgáltató az 4.1. pont alapján bemutatott okiratok adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

 

5.1 A szolgáltató megszakítja a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amennyiben

 

  1. a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,
  2. b) az ügyfél által bemutatott okmányok, illetve okiratok fizikai és adattartalmi követelményei nem adottak,
  3. c) az ügyfél, az általa bemutatott okmányok, illetve okiratok vizuális azonosításának feltételei nem adottak,
  4. d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,
  5. e) az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,
  6. f) az ügyfél nem vagy a foglalkoztatott számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy
  7. g) az eljárás során azzal kapcsolatban bármilyen ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

 

5.2 Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülése esetében, a szolgáltató az 5.1 pontban írt feltételek fennállása ellenére is elvégzi a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amelyet követően haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnél.

 

5.3 A szolgáltató az 5.1 pont a) alpontja esetében, amennyiben nem merül fel pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, illetve körülmény, haladéktalanul törli a hozzájárulás visszavonásáig birtokába jutott ügyféladatokat.

 

  1. A valós idejű ügyfél-átvilágítást a foglalkoztatott közvetlen vezetőjének a valós idejű ügyfél-átvilágítás egészére kiterjedő ellenőrzése zárja le.

 

  1. A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás rendszerét úgy alakítja ki, hogy azt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy is igénybe tudja venni.